3/2014. (II.3.) önkormányzati rendelet

Tiszabura Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. (II.3.) önkormányzati rendelete

a hulladékgazdálkodás, a köztisztaság és az avar, valamint a kerti hulladékok nyílttéri égetésének helyi szabályairól

 Hatályos: 2014. 02. 06

Tiszabura Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. (II.3.) önkormányzati rendelete

a hulladékgazdálkodás, a köztisztaság és az avar, valamint a kerti hulladékok nyílttéri égetésének helyi szabályairól

2014-02-06-tól

Szerkesztés...

Tiszabura Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014.(II.03.) önkormányzati rendelete

a hulladékgazdálkodás, a köztisztaság és az avar, valamint a kerti hulladékok nyílttéri égetésének helyi szabályairól.

 

 

 

Tiszabura Községi  Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 88. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény  13. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti feladatkörében eljárva,  az  alábbi rendeletet alkotja:

 

 

1. A rendelet célja

 

1. §  (1) Tiszabura Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatást szervez a települési hulladék rendszeres gyűjtésére, szállítására, ártalmatlanítására, és ezen tevékenységek ellátásáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.

(2) A közszolgáltatás célja a köztisztaság, a településtisztaság biztosítása, a közegészségügy, valamint az épített és természeti környezet védelme. A kötelező helyi közszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések célja a közszolgáltatás kiszámítható, folyamatos és biztonságos ellátása, a tevékenység ellenőrizhetősége.

 

2. A rendelet hatálya

 

2. § (1) A rendelet területi hatálya Tiszabura község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya Tiszabura község közigazgatási területén belül minden ingatlantulajdonosra, birtokosra, vagyonkezelőre vagy egyéb használóra (továbbiakban együtt: ingatlanhasználó), valamint minden Tiszabura község közigazgatási területén települési hulladék gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását végzőre kiterjed, függetlenül attól, hogy az természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.

(3) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásra.

 

3. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás

​

3. § (1) Tiszabura község közigazgatási területén a települési hulladék gyűjtésére, szállítására, ártalmatlanítására illetve közszolgáltatási szerződésben kijelölt hulladékkezelőben történő ártalommentes elhelyezésére helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatást szervez és tart fent. A helyi hulladékgazdálkodást az Önkormányzat a Remondis Tisza Nonprofit Kft., mint Közszolgáltató (továbbiakban: Közszolgáltató) útján látja el

(2) Az Önkormányzat a Ht. rendelkezéseinek megfelelően a Közszolgáltatóval hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést köt.

(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés minimális tartalmi elemeit a Ht. 33. § (5) bekezdése határozza meg.

(4) A Közszolgáltató köteles a szállítóeszközéhez rendszeresített, és a keletkezett hulladék mennyiségének megfelelő méretű és számú gyűjtőedényt az ingatlanhasználó rendelkezésre bocsátani a szolgáltatás megkezdése előtt. Az ingatlanhasználó vagy meghatalmazottja a gyűjtőedény átvételét aláírásával köteles igazolni.

(5) A Közszolgáltató tulajdonát képező, az ingatlanhasználó rendelkezésére bocsátott és rendeltetésszerűen használt gyűjtőedények szükség szerinti javításáról, cseréjéről és esetleges pótlásáról az ingatlanhasználó bejelentése alapján a Közszolgáltató köteles gondoskodni.

(6) A gyűjtőedény rendeltetéstől eltérő használata, valamint eltűnése vagy megsemmisülése miatt keletkezett kárt azaz ingatlanhasználó köteles megtéríteni, aki a gyűjtőedényt a (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően átvette.

 

4. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételét megalapozó jogviszony létrejötte

 

4. §  (1) A települési hulladékhoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéses jogviszony kezdő időpontjának azt a napot kell tekinteni, amelyen az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté vált.

(2) Ha jogszabály, vagy jogerős bírósági, vagy hatósági határozat eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti kezdő időpont,

1. tulajdonos esetében a tulajdonjog jogerős ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének napja,
2. birtokos esetében az ingatlan birtokba vételének napja,
3. vagyonkezelő esetében a vagyonkezelői szerződés szerinti birtokbavétel napja,
4. használó esetében az ingatlan tényleges használatának első napja.

 

5. A háztartási hulladék gyűjtésére és szállítására vonatkozó szabályok

 

5. § (1) Az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltató által nyújtott közszolgáltatást a háztartási hulladék vonatkozásában hetente egy alkalommal — a Közszolgáltató által megjelölt időpontban - igénybe venni. Az ingatlanhasználó köteles - bizonyítható módon - a rendelet 1. melléklet, vagy 2. mellékletében található adatközlő kitöltésével nyilatkozni az Önkormányzatnak arra vonatkozóan, hogy a háztartási hulladék gyűjtéséhez milyen típusú (űrméretű) és darabszámú gyűjtőedényt használ. Az Önkormányzat a nyilatkozatot annak átvételét követő két munkanapon belül köteles rögzíteni.

(2) Az ingatlanhasználó a háztartási hulladék gyűjtésére, illetve elszállítására a Közszolgáltató által rendszeresített érvényes szabvány szerinti, gyűjtőedények valamelyikét köteles igénybe venni, és kizárólag azt használni. A közszolgáltató által rendszerbe állított gyűjtőedények 110 liter, 120 liter, 240 liter, 1100 liter űrtartalmúak lehetnek, valamint hulladékgyűjtő zsák.

(3) A háztartási hulladékra vonatkozó közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté vált ingatlanhasználót a Közszolgáltató, valamint az Önkormányzat köteles bizonyítható módon írásban tájékoztatni a közszolgáltatás lényeges feltételeiről. A Közszolgáltató a tájékoztatási kötelezettségének saját internetes honlapján keresztül is eleget tehet.

(4) Az ingatlanhasználó az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatában rögzített, a háztartási hulladék gyűjtéséhez általa használt gyűjtőedény típusára (űrméretére) és darabszámára vonatkozó választását, a Közszolgáltatóhoz benyújtott egyoldalú nyilatkozatával módosíthatja a rendszeresített gyűjtőedények körének figyelembe vételével, amennyiben az ingatlanán keletkező háztartási hulladék mennyisége rendszeresen

1. olyan mértékben lecsökken, hogy kisebb űrméretű rendszeresített gyűjtőedény is elegendő a háztartási hulladék gyűjtéséhez, vagy
2. olyan mértékben megnövekszik, hogy nagyobb űrméretű rendszeresített gyűjtőedény szükséges a háztartási hulladék gyűjtéséhez.

(5) Az ingatlanhasználó nyilatkozatában foglaltak a rögzítést követő hónap első ürítési napjától lépnek érvénybe.

(6) A rendszeresített gyűjtőedények tisztítása, fertőtlenítése, valamint környezetük tisztántartása az ingatlanhasználó kötelessége.

(7) A rendszeresített gyűjtőedényben elhelyezhető hulladék tömege:

1. 110 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 22 kg,
2. 120 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 25 kg,
3. 240 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 50 kg,
4. 1100 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 250 kg,
5. előtömörített hulladék esetén az a)-d) pontokban meghatározottak legfeljebb másfélszerese lehet.

(8) A Közszolgáltató az elszállítást megelőzően ellenőrizheti az ürítésre előkészített gyűjtőedényben elhelyezett települési hulladékok tömegét akkor is, ha azok ürítésére a szolgáltatást igénybe vevő ingatlanhasználó ingatlanán vagy telephelyén belül kerül sor.

(9) Amennyiben a gyűjtőedényben elhelyezett települési hulladék tömege a (8) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során történő mérés alapján 20%-kal vagy annál nagyobb mértékben meghaladja a (7) bekezdésben meghatározott mértéket, úgy az előtömörített hulladéknak, az előtömörített hulladékot Közszolgáltató az adott gyűjtőedény egyszeri ürítési díjának 1,5 szeres díja ellenében szállítja el.

(10) Az ingatlanhasználó a legkisebb rendszeresített űrtartalmú gyűjtőedénynél kisebb űrtartalmú edényt nem használhat, illetve nem állíthat rendszerbe.

 

6. A háztartási hulladékhoz hasonló hulladék gyűjtésére és szállítására vonatkozó szabályok

 

6. § (1) Az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltatónak igazolható módon bejelenteni az ingatlanán folytatott vagy folytatni kívánt - ipari, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb - gazdasági tevékenység során létrejövő, a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék keletkezésének a tényét, a keletkezett hulladék minőségét és mennyiségét. A Közszolgáltató e bejelentést annak átvételét követő két munkanapon belül köteles rögzíteni.

(2) Az ingatlanhasználó által megjelölt minőségű és mennyiségű háztartási hulladékhoz hasonló hulladékhoz kapcsolódó közszolgáltatás igénybevételére a Közszolgáltató és az ingatlanhasználó írásban külön szerződést köt, abban az esetben, ha a megjelölt hulladék mennyiség a heti 240 litert meghaladja. A szerződésben meg kell határozni különösen

1. a gyűjtéshez szükséges gyűjtőedény típusát (űrméret) és számát,
2. közszolgáltatás igénybevétele és teljesítése szempontjából a hulladék gyűjtésére és szállítására vonatkozó feltételeket (gyűjtés időpontja és gyakorisága, felek kötelezettségei, stb.),
3. a közszolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó kikötéseket.  
4. ha az ingatlanhasználó által megjelölt minőségű és mennyiségű háztartási hulladékhoz hasonló hulladék mennyisége a heti 240 litert nem haladja meg, akkor az ingatlanhasználó jogosult igénybe venni külön szerződés megkötése nélkül is a hulladék gyűjtéséhez a háztartási hulladék gyűjtéséhez rendszerbe állított gyűjtőedényt irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával.

(3) A heti 240 litert meghaladó mennyiségű háztartási hulladékhoz hasonló hulladék gyűjtéséhez, a Közszolgáltató köteles térítés ellenében biztosítani az ingatlanhasználónak a megjelölt minőségű és mennyiségű hulladéknak megfelelő gyűjtőedényt.

(4) Gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képző elkülönítetten gyűjtött hulladék kezeléséről a Ht. 31.§-ban meghatározottak szerint gondoskodik.

 

7. A települési hulladék gyűjtésére és szállítására vonatkozó közös szabályok

 

7. § (1) Az ingatlanhasználó kötelezettsége, hogy az ingatlanon keletkező települési hulladékot - különös tekintettel a hatékony hasznosításra, feldolgozásra, illetve a környezetbarát ártalmatlanításra — az elszállításra való átvételig az ingatlanán gyűjtse, illetve azt megfelelő gyűjtőedényben tárolja.

(2)   Tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, a begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.

(3) Az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényt a hulladék elszállítása céljából a Közszolgáltató által megjelölt időben, közterületen, a gyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A kihelyezett fedeles gyűjtőedény fedelének - a közterület szennyezésének elkerülése érdekében - lecsukott állapotban kell lenni. A gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével, vagy mások jó közérzetének a megzavarásával.

(4) A települési hulladék gyűjtése, tárolása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék sem az ingatlanon, sem a közterületen, sem a szállító járműbe való ürítéskor ne szóródjon szét, ne porozzon, vagy egyéb módon környezetterhelést ne idézzen elő. A hulladékot a gyűjtőedényben ügy kell elhelyezni, hogy a gépi ürítést ne akadályozza.

(5) A kihelyezett gyűjtőedényből guberálni tilos.

(6) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedények ürítése során esetlegesen keletkezett szennyeződés eltakarításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni.

(7) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves települési hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt a gyűjtőedényt az előírt módon kiüríteni nem lehet, az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

(8) Tilos a gyűjtőedénybe veszélyes hulladékot, folyékony anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni települési hulladékként, amely veszélyezteti a gyűjtéssel és szállítással foglalkozók vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét.

(9) Nem szabad a közterületre kihelyezett gyűjtőedényt oly módon rögzíteni, amely az edény ürítését lehetetlenné teszi vagy megnehezíti, illetve a gyalogos és gépjármű forgalmat veszélyezteti.

(10) A gyűjtőedényt a gyűjtési és szállítási napok kivételével az ingatlanon belül kell elhelyezni és tárolni.

 

8. § Az az ingatlanhasználó, akinek e rendelet szerinti háztartási hulladéka keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett háztartási hulladékhoz hasonló hulladékától elkülönítetten gyűjteni, és köteles a közszolgáltatást e rendelet szerint mind a magánszemélynek, mind a gazdálkodó szervezetnek külön-külön igénybe venni.​

9.  § (1) A helyi közszolgáltatás lényeges feltételeiben tervezett változásokról a Közszolgáltató az ingatlanhasználókat a változást megelőzően legalább 10 nappal korábban — írásban értesíteni köteles. Írásbeli értesítés a megadott e-mail címre küldött elektronikus levél is. Emellett ezt az értesítését a Közszolgáltató az internetes honlapján keresztül is közzéteszi,

(2) A Közszolgáltató munkaszüneti napok miatti ürítési nap áthelyezéséről az ingatlanhasználókat hirdetményben köteles tájékoztatni.

(3) A Közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő tevékenységét mindenkor a vonatkozó hatályos jogszabályi előírásokban foglalt műszaki, közegészségügyi és egyéb feltételeknek megfelelően köteles ellátni.

 

10. § A Közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó begyűjtött hulladékot ártalmatlanítás céljából a Tisza-tavi Regionális Hulladékkezelő Központba Hrsz.: 0409/11 helyezi el.

 

8. Lomtalanítás és kerti hulladék gyűjtése

 

11. § (1) A nagydarabos háztartási hulladék (lom) - amely a rendszeresített gyűjtőedényben mérete miatt nem helyezhető el — gyűjtéséről, szállításáról és ártalommentes elhelyezéséről a Közszolgáltató évente egy alkalommal - külön díj felszámítása nélkül -, őszi időszakban lomtalanítás keretében gondoskodik. A közszolgáltatás keretében a Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagydarabos, lom hulladékot szállítja el.

(2) Lomtalanítás keretében közterületre nem helyezhető ki:

1. építési és bontási hulladék,
2. gumiabroncs hulladék,
3. gépjármű roncs, vagy termékként tovább nem használható jármű,
4. az ipar, mezőgazdaság vagy szolgáltatási tevékenység során képződött hulladék,
5. veszélyes hulladék,
6. háztartásokban keletkező vegyes hulladék,
7. elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag és fém hulladék,
8. kerti biohulladék.

(3) Közterületre lomhulladékot kizárólag a lomtalanítás napját megelőző napon 18.00 óra után lehet elhelyezni.

(4) A lomtalanítás alá tartozó háztartási hulladékot úgy kell elhelyeznie az ingatlanhasználónak, hogy az a jármű- és gyalogos forgalmat ne zavarja, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(5) A lomtalanítás, illetve a tavasszal és ősszel megszervezésre kerülő kerti hulladék elszállítás pontos időpontjáról annak megkezdése előtt legfeljebb 60, de legalább 15 nappal korábban a Közszolgáltató köteles a lakosság részére igazolható módon tájékoztatást nyújtani. A tájékoztatási kötelezettségének eleget tehet az Önkormányzat honlapján, a közüzemi számla mellé csatolt szórólappal. Emellett ezt a tájékoztatást a Közszolgáltató az internetes honlapján keresztül is közzéteszi.

(6) A kerti zöld hulladékot az ingatlanhasználónak lehetőség szerint komposztálnia kell. A komposztálás helyét úgy kell kialakítani, hogy az a szomszédos ingatlanok telekhatárától legalább 2 m távolságban helyezkedjen el.

(7) Az ingatlan használója a rothadó, vagy kellemetlen szagot árasztó hulladék elszállításáról, ártalmatlanításáról azonnal köteles gondoskodni.

9. A települési hulladékhoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítésének megtagadása

 

12. § (1) A Közszolgáltató a közszolgáltatás keretében megtagadhatja a települési hulladék elszállítását, ha

1. az nem a Közszolgáltató által a 3. § (4) bekezdés alapján rendelkezésre bocsájtott gyűjtőedényben, vagy az általa biztosított hulladékgyűjtő zsákban kerül átadásra,
2. a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, vagy az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, a gyűjtőedény az alkalmazott gépi ürítési módszerrel - az ingatlan használójának felróható okból - nem üríthető,
3. a gyűjtőedényben települési hulladéknak nem minősülő hulladékot helyeztek el, különösen izzásban lévő salakot vagy földet, építési és bontási hulladékot, állati tetemet, valamint elektromos, elektronikai és veszélyes hulladékot,
4. a gyűjtőedényben elhelyezett települési hulladék az ürítés, illetve a szállítás során a szállítást végző személyek életében, testi épségében, egészségében, továbbá a járműben vagy berendezésében kárt okozhat, vagy hasznosítás, illetve ártalmatlanítás során veszélyeztetheti a környezetet,
5. a gyűjtőedényben a 5. § (7) bekezdésében rögzített tömeget meghaladó tömegű hulladékot helyeztek el,
6. érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy a gyűjtőedény mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes vagy olyan anyagot tartalmaz, amely a települési hulladékkal együtt nem gyűjthető, nem szállítható, illetve ártalommentesen nem helyezhető el, illetve nem minősül települési hulladéknak,
7. a gyűjtőedény oly mértékben sérült, hogy a gépi ürítés során balesetveszélyt okozhat.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a Közszolgáltató az ingatlanhasználót írásban értesíti a települési hulladék elszállítása megtagadásának okáról. Az ingatlanhasználó a megtagadási okokat maga köteles haladéktalanul megszüntetni, vagy megszüntetéséről gondoskodni. Ha e kötelességének az ingatlanhasználó a szállítás meghatározott újabb időpontjáig nem tesz eleget, a Közszolgáltató az ingatlanhasználó költségére és felelősségére a hulladék elszállításának megtagadására okot adó körülményt megszünteti, vagy mással megszüntetteti. Az ezzel kapcsolatban indokoltan és igazoltan felmerült tényleges költségeket a Közszolgáltató - külön tételként feltüntetve - a soron következő számlában érvényesíti.

 

10. A települési hulladékhoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szüneteltetése, kedvezmény biztosítása

 

13. § (1) Szüneteltethető a települési hulladékhoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kötelező igénybe vétele azokon az ingatlanokon, amelyekben legalább 90 napig senki sem tartózkodik, s emiatt azokon települési hulladék nem keletkezik.

(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szüneteltetése legfeljebb évente 6 hónapos időszakra terjedhet. Az ingatlanhasználó köteles évente a fennmaradó 6 hónapos időszakra közszolgáltatási díjat fizetni, melynek mértéke havonta az állandó lakóingatlanok esetében meghatározott havi díjjal egyezik meg.

(3) A közszolgáltatás igénybevételének szünetelésére vonatkozó igényét az ingatlanhasználó a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt legalább 30 nappal köteles bejelenteni a Közszolgáltatónak.

(4) Ha a szüneteltetés (1) bekezdés szerinti feltételében változás következik be, az ingatlanhasználó a Közszolgáltatónak haladéktalanul írásban köteles azt bejelenteni, és a közszolgáltatást a továbbiakban igénybe venni.

(5) Ha a szünetelés ideje alatt hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó települési hulladék kerül kihelyezésre az előírt gyűjtőedényben, úgy — az ingatlanhasználó egyidejű értesítése mellett - a Közszolgáltató a települési hulladékot köteles begyűjteni és elszállítani a hulladék mennyiségének megfelelő díj felszámítása mellett.

 

11. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj

 

14. § (1) A települési hulladékhoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználó a Közszolgáltató részére hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat köteles fizetni.

(2) Az időlegesen használt ingatlan használója esetén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját a 13. § (2) bekezdése szerint kell megállapítani. 

(3) Az üdülőként nyilvántartott ingatlannal rendelkező tulajdonosok esetében az éves hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj 50%-át kell megfizetni.

 

15. § (1) Az ingatlan használójának változása esetén a közszolgáltatás díját a használó váltás bejelentése hónapjának utolsó napjáig a régi, azután pedig az új ingatlanhasználó köteles fizetni. A használó váltást az új használó 5 napon belül köteles bejelenteni a Közszolgáltatónak.

(2) A háztartási hulladékhoz kapcsolódóan elvégzett közszolgáltatás alapján a fizetendő közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználó negyedéves számlázás alapján köteles megfizetni.

(3) Az ingatlanhasználónak nem kell közszolgáltatási díjat fizetni azokra a hónapokra, amelyek során a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettsége a 13. § (1) bekezdése alapján szünetelt.

(4) A fizetendő közszolgáltatási díjat a számla kézhezvételét követően, a számlában feltüntetett fizetési határidőig kell kiegyenlíteni. A számla átadása történhet megbízott útján, személyesen vagy postai úton.

(5) A közszolgáltatási díj egytényezős díjként kerül megállapításra. A díj számítási módja: az adott évre eső ürítések számának és az ürítés díjának szorzata osztva hárommal.

 

16. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

(2) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a Közszolgáltató vagy a követelés egyéb jogosultja (a továbbiakban együtt: a követelés jogosultja) felhívja az ingatlanhasználó figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására, és felszólítja annak teljesítésére.

(3) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék megfizetésének esedékességét követő 45. nap elteltével a követelés jogosultja — a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék adók módjára történő behajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: NAV) kezdeményezi.

(4) A NAV — a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül — jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a követelés jogosultjának ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a NAV 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának.

(5) Közös tulajdonban álló ingatlan esetében az egy háztartásban életvitelszerűen élő ingatlantulajdonosok, a közös használatban álló ingatlan esetében az életvitelszerűen élő használók, illetve birtokosok felelőssége egyetemleges.

(6) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül küldött fizetési felszólításért az ingatlanhasználónak adminisztrációs díjat kötelesek fizetni. Ennek mértéke fizetési felszólításonként 500 Ft. Ha a számla kiegyenlítésére a felszólítás dátumát követően került sor, a befizetett összeg először az adminisztrációs díjjal szemben kerül elszámolásara, a fennmaradó összeggel pedig a közszolgáltatási díjhátralékot csökkenti a Közszolgáltató.

 

12. A közszolgáltatással összefüggő személyes adatok kezelése

 

17. § (1) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, a természetes személy ingatlanhasználó a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja.

(2) A közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat a Közszolgáltató köteles zártan kezelni a magasabb szintű jogszabályok rendelkezései szerint, és az adatbázist kizárólag közszolgáltatói tevékenységéhez kapcsolódóan használhatja fel.

 

18. §  Az adatvédelmi és az egyéb adatszolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok rendelkezései által meghatározott keretek között az Önkormányzat köteles átadni Közszolgáltatónak a közszolgáltatói kötelezettsége hatékony és folyamatos ellátásához szükséges, kezelésében lévő közérdekű adatokat és információkat.

 

19. § A Közszolgáltató kizárólag a közszolgáltatás kialakítása és fenntartása céljából, a kötelező közszolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony időtartama alatt, valamint e jogviszony megszűnését követően a jogszabályokban előírt iratmegőrzési kötelezettség időtartama alatt kezelheti a közszolgáltatással érintett ingatlanhasználó Ht-ben meghatározott és a közszolgáltatás ellátásához szükséges személyes adatokat. A Közszolgáltató jogosult egyes, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó részfeladatai tekintetében adatkezelőt, adatfeldolgozót megbízni, és a jogos igényeinek érvényesítése érdekében az e bekezdésben meghatározott személyes adatokat hatósági, bírósági eljárások lefolytatása céljából harmadik személynek átadni.

 

13. Ingatlanok, közterületek tisztán tartása

 

20. § (1) Az Önkormányzat köteles gondoskodni a közterületek rendszeres tisztításáról, portalanításáról, a téli üzemeltetés megszervezéséről (hóeltakarítás, síkosság-mentesítés), a hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról.

(2) Az Önkormányzat a jogszabályokban előírtak alapján gondoskodik a közutak állapotának felülvizsgálatáról és a szükséges javítások elvégzéséről, járdák létesítéséről, az úttest és a járda közötti zöldsávban lévő árkok, csapadékvíz-elvezető rendszerek terv szerinti kialakításáról.

 

21. § (1)    Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:

1. az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 méter széles területsáv), valamint az úttestig terjedő közterület tisztántartásáról, a nyílt árkok folyamatos rendben tartásáról, továbbá műtárgyainak tisztításáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és hulladékok eltávolításáról;
2. a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek (kapualj, folyosó, pince, padlástér, stb.) valamint udvarok és kertek környezet-egészségügyi (köztisztasági-, települési környezet tisztasági) tisztántartásáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsáló-mentesítéséről.

(2) Tilos a csapadékvíz-elvezető, szikkasztó árkok betemetése.

(3) Tilos az ingatlanokon minden olyan lom, hulladék tárolása, mely veszélyezteti az emberi egészséget, szennyezi a környezetet és rontja a rendezett településképet.

 

22. § (1) Az ingatlan tulajdonosa téli időszakban, havazást követően az ingatlanát közvetlenül határoló közterületen lévő járdáról a havat, jeget haladéktalanul köteles eltakarítani, a síkosság-mentesítést elvégezni.

(2) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell felhalmozni, hogy az a csapadékvíz elfolyását ne gátolja, illetve oly módon, hogy a gyalogos- és közúti forgalom biztonsága és zavartalansága biztosított legyen.

(3) Tilos az összegyűjtött hó elhelyezése gyalogos közlekedési útvonalon, útkereszteződésben, úttorkolatban, a kapubejáró elé annak szélességében, a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyén, a tömegközlekedésre szolgáló jármű és a járda közötti területen, a közüzemi-, szolgáltatási-, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

(4) A hóeltakarítás és a jégmentesítés során tilos környezetszennyező anyagokat (pl. konyhasó), darabos, sérülést okozó anyagokat, valamint bomló és szerves anyagokat használni.

(5) A jégmentesítésre homokot, hamut, fűrészport, kőporlisztet kell szóróanyagként használni. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra, síkosság-mentesítésre kötelezettnek kell gondoskodnia.

 

14. Az építtető, kivitelező felelősségei

 

23. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén az ingatlan használójának és az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2)  Építési beruházás esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, felújításnál, vagy bontásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen - a (7) bekezdésben foglalt kivételekkel - építési és egyéb törmelék csak konténerben és legfeljebb 3 napig tárolható, ezután a Polgármester a mulasztó költségére és veszélyére elrendelheti a jogtalanul tárolt anyagok elszállítását.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a Polgármester, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Közterületen - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – építőanyagot közterület-használati engedély birtokában legfeljebb 1 évig lehet tárolni.

(7) Tilos közúton, útpadkán építési törmeléket, valamint bármilyen egyéb hulladékot elhelyezni.

 

24. § (1) Hulladéktól a Ht. 31. §-ban meghatározottakra figyelemmel, csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni.

(2) Az ingatlanon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék Ht. 31. § szerinti elszállításának és kezelésének kötelezettsége a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli.

(3) Ha a hulladék tulajdonosa vagy korábbi birtokosa a (2) bekezdés szerinti kötelezettségét önként nem teljesíti, vagy nem állapítható meg a személye, illetve annak személye, aki a hulladéktól az (1) bekezdésben foglaltak megsértésével vált meg, akkor a hulladékbirtokosra vonatkozó (2) bekezdése szerinti kötelezettség azt az ingatlanhasználót terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták.

(4) A község területén hulladékot elszórni, eldobni, egészségre és környezetre ártalmas anyagot és folyadékot, szennyvizet kiönteni, kivezetni, vagy a környezetet bármilyen egyéb módon szennyezni tilos.

 

25. §  A község területén szennyező anyagot (hulladékot, folyadékot, stb.) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállítás során por, elfolyás, vagy egyéb szennyeződés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a közterület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt haladéktalanul eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

 

26. § (1) Állati tetemet és minden olyan anyagot, amely a környezetet szennyezi, a lakosság egészségét veszélyezteti, vagy élősdiek számára táptalajt nyújthat, sem köz-, sem magánterületen elhelyezni nem szabad.

(2) Elhullott állat tetemét az állat tulajdonosa köteles bejelenteni a Polgármesteri Hivatalnak és saját költségén - a tevékenységre vonatkozó engedéllyel rendelkező személlyel, vállalkozóval - azonnal elszállíttatni. Az állati tetemek közterületről történő elszállíttatásáról a Polgármesteri Hivatal a bejelentést követően azonnal gondoskodik.

 

27. § Közterületet fekáliával és állati ürülékkel szennyezni tilos. A közterületen sétáltatott háziállatok ürülékét az állat tulajdonosa azonnal köteles feltakarítani.

 

15. Avar és kerti hulladék nyílttéri égetése

 

28. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban bekapcsolt területeken a hulladék gyűjtése gyűjtőedényben történik.

(2) Az avar és a növényi hulladék (a továbbiakban: kerti hulladék) elégetése a 28. § (3)-(7) bekezdésében szabályozott módon engedélyezett az ingatlan határain belül.

(3) A kerti hulladékot jól kialakított tűzrakó helyen és telken lehet égetni oly módon, hogy az égetés hősugárzása emberi egészséget és környezetet ne veszélyeztesse.

(4) Kerti égetés keretében nem égethető ipari eredetű hulladék (például PVC, műanyag fólia, flakon, veszélyes hulladék, gumiabroncs, stb).

(5) Az égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. Az égetés során oltásra alkalmas vizet (például kerti slaggal), homokot, földet, kerti szerszámot kell a közelben tartani, és gondoskodni kell, hogy a lángok ne tudjanak átterjedni épületre, autóra, vagy bármilyen más éghető anyagra.

(6) Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.

(7) A napi égetést a nyári időszámítás szerinti időszakban 10 és 19 óra között és téli időszámítás szerinti időszakban 11 és 15 óra között szabad végezni, hétfőtől péntekig, kizárólag szélcsendes időben.

(8) Hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.

16. Ellenőrzés

 

29. § Jelen rendeletben írt kötelezettségek teljesítését, illetőleg annak ellenőrzését az Tiszaburai Polgármesteri Hivatal Jegyzője végzi.

 

17. Értelmező rendelkezések

 

30. § Az e rendeletben használt fogalmakat a Ht. és végrehajtási rendeletei szerinti tartalommal kell alkalmazni és értelmezni.

 

18. Záró rendelkezések

 

31. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

 

19. Hatályon kívül helyező rendelkezés

 

32. § Hatályát veszti Tiszabura Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról, valamint a közterületek tisztán tartásáról szóló 9/2006. (XII.18.) Ök. rendelete.

 

Tiszabura, 2014. február 3.

 

                

                                   Farkas László                                   Dr. Bán Attila

                                   polgármester                                        jegyző

 

 

 

A rendelet kihirdetve: 2014. február 5. napján:

 

Dr. Bán Attila

                                                                                                                jegyző