TISZABURA

keres

A tartalomhoz

Főmenü:


Vörössné Tóth Katalin versei

Tallózó > Papírra vetett gondolatok

A legújabb versek

 

Augusztus elején megjelent:

Vörössné Tóth Katalin
Jelet hagyok
című verseskötete


 

 

MÉLTÓN

Emberhez méltón
Éld az életed
Gondold át rendre
Minden tettedet
Cselekvésed legyen
Nemes és jó
Ne indulatból fakadó
Őszintén, szívből
Tedd, amit teszel
Igaz, tiszta lelkű
Hidd el, így leszel
Nyugodtan hajthatod
Álomra fejed
S jutalmad érte
Meglásd, elnyered

 

NYÁRVÉG

Lassan ismét
Vége lesz a nyárnak
Fecskerajok
Búcsútáncot járnak
Kecses szárnyuk
Villan sötétkéken
Összegyűlnek
Hosszú útra készen
Kertek ölén
Őszirózsák nyílnak
Szőlőtőkék
Fürtöktől roskadnak
Kék ég könnye
Meg-megcsordul néha
Jön már az ősz
S a szép nyár
Elbúcsúzik újra

 

 

KÍVÁNSÁG

Szánj reám egy percet
Életedből
Szánj reám, s olvasd
Versemet
Tán merészség tőlem
De szeretnék
Szépet írni Neked
Szeretnék úgy írni
Hogy lelked megérintse
Ritmusa legyen majd
Szívednek zenéje
S emlékezeted
Szavam' megőrizze
Ha olvasod versem
Benned az
életre keljen
Lelkednek húrjain
Új hangokra leljen
Vigaszt nyújtson
Világítson
Ha sötét az éjjel
Bánatod enyhítse
Ezüst csillagfénnyel
Meglehet, olykor tán
Bús leszel tőle
Kérlek, ha szomorít
Ne haragudj érte
Mert nekem
Hogy leírtam
Már az megérte

Versem' ha olvasod
Az a kívánságom
Szeretve élj
S jószívvel
Ezen a világon
Csillagként ragyogjon
Mindig két szemed
Legyen boldog
És áldott életed




KÖNNYŰ VAGY NEHÉZ

Születtél, hát vagy
Sodor az élet
Járnod kell utad
Jó vagy rossz legyen
A sors könyörtelen
S ha nem vagy kitartó
Mint hamut a szél
Elröpít hirtelen
Küzdjél ha kell
Harcolj életedért
Ezt Te kaptad
És csak a Tiéd
Könnyű vagy nehéz
Neked az élet
Azt senki más
Csupán Te érzed

 


 

 

LÉTEZÉS


Az élet nehéz
Az élet nem játék
Az élet fény
Az élet árnyék
Buja örömök
Keserű könnyek
Van kinek teher
Van kinek könnyed
Mint egy mese
Vagy mint egy
Gonosz álom
Értelmét én
Kutatnám
Nem találom

A GYÁSZ HANGJA

 

Komor, borult
Hideg nap van
Udvaromban
Varjú hanggal
Jaj!, ne károgj
Varjúmadár
Hangodtól
Átjár
A borzadály
Emlékeztet
Elmúlásra
Temetésre
Gyászruhásra
Fehér hóra
Sírgödörre
Bányászhimnusz
Zenéjére
Apám zárta
Koporsóra
Búcsúzásra
Utolsóra
Könnypatakos
Áradatra
Reményvesztett
Téli napra
Hess el, hess el
Sötét madár
Rossz emlékből
Elég lesz már
Ne halljam
Gyászos hangodat
Feledni
Engedd
A múltamat
Jaj, te madár
Te vészmadár
Nem kárognál
Ha te tudnád
Hogy hiányzik

Édesapám

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

HISZEK BENNED

 

Nem tudom, Uram
Mért hiszek Benned
Oly erősen
Szívből, lélekkel
S kívánom léted
Szinte eszelősen
Itt e Földön

 

Sokan mondják
Másképp imádjalak
De nem áll rá a szám
Én csak úgy tudok
Szólni Hozzád
Ahogy eddig tettem
Istenem., Jó Atyám

 

Nem tudom, Uram
Mért hiszek Benned
Oly erősen
Szívből, Lélekkel
S kívánom léted
Szinte eszelősen
Itt e Földön

 

Talán félek
Egy rosszabb jövőtől
És jó érzés
Hinni, remélni
Hogy van, s lesz
Ki életünket
Mindig megsegíti

 

Nem tudom, Uram
Mért hiszek Benned
Oly erősen
Szívből, Lélekkel
S kívánom léted
Szinte eszelősen
Itt e Földön

 

De érzem, hogy vagy
Mert hited hevít
S ki belőle erőt merít
Azé a földi
S égi csoda
Ki nem hisz Benned
Mind ostoba

 

Nem tudom, Uram
Mért hiszek Benned
Oly erősen
Szívből, Lélekkel
S kívánom léted
Szinte eszelősen

Itt e Földön

 

 

Tévúton járunk sokszor
Vonz s csábít minket
A bűn s a szenvedély
Ám legbelül mégis
Tiszták szeretnénk maradni
Mert sejtjük, érezzük
Számunkra: Te vagy a cél

 

Nem tudom, Uram
Mért hiszek Benned
Oly erősen
Szívből, Lélekkel
S kívánom léted
Szinte eszelősen
Itt e Földön

 

Jó volna egy szebb jövő
És jólét itt e Földön
S nem fájdalom, bánat
Kioltott élet, véres gyász
Tragédia van most köröttünk
Szeretet kéne, ébredő
Hogy ehessen végre, ki éhező

 

Nem tudom, Uram
Mért hiszek Benned
Oly erősen
Szívből, Lélekkel
S kívánom léted
Szinte eszelősen
Itt e Földön

 

Ám mikor csalódások
Áradata elborít
E pénzért mindenre képes
Elfajult világban., hol:
Virít a kétszínűség virága
Mit is tudnék tenni én
Hozzád fordulok vigaszért

 

Nem tudom, Uram
Mért hiszek Benned
Oly erősen
Szívből, lélekkel
De kívánom léted
Míg világ a világ
Itt e Földön
Mindörökké

Ámen

TENNI KELL


Kapzsi, mohó
Bűnökkel teli
Világ lett már
A miénk
S az emberélet
Fikarcnyit sem ér
Elszáll
Az adott szó
S a becsület
Ritka, mint
A fehér holló
A Földön
Nyugalmat, békét
Már senki
Nem remél
Hiába az égnek
Szakadó könnye
Hiába
A tengerár
A pokol
Tüzes bűnét
Semmi nem
Oltja már
Csak ha eljön
Ki lángokban ítél
Akkor tán
A rend
Újra visszatér
Leírom lelkem
Sajgó, égető
Fájdalmát
Itt tenni kell
Sürgősen
Cselekedni
Mert pusztulni
Fog minden
S az életből
Nem marad
Semmi
Most bűnökkel teli
A világ
S megöl
Bennünket
E sátáni

Gonoszság

 

Kezdőlap | Tiszabura | Intézmények | Napjaink | Tallózó | Oldaltérkép


Almenü:


Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe